Képzeljétek el, hogy ugye van egy srác akivel régóta beszlégetek és, csak haverok voltunk a távolsaág miatt. Semmi érzelem nem volt bennünk, egészen mostanáig!!
Annyiszor szórakoztunk szivecskékkel, meg szerelmes matricákkal facebookon, hogy...
Neki sikerült belém szeretnie, de sajnos nekem is!!
Lehet, hogy szerintetek most örülnöm kéne, de nincs meg rá minden okom! Elég messze lakik tőlem, és ez nagyon rossz érzés!!
Ez még haggyán, a legtöbben körülöttem nem bírják, bár nem is ismerik!! Megitélik a "származása" miatt!! A barátaim/barátnőim elfogadják, mert szeretnek, és tudjak, hogy szeretem azt a srácot! <3 :3 De vannak akik cikiznek miatta, de engem nem érdekel!! Csak féltékenyek, hogy én boldog vagyok akárkivel, és hogy létezik olyan ember aki engem is tud szeretni!!
És üzenem minden rosszakarómnak, hogy ezt nem tudják tönkre tenniii és hogy nagyon boldog vagyok, az akadájok ellenére is!! :D :*
~Bella